udvarhelyi constitutio, 1505. nov. 23: a székelyek alkotmánya. – II. (Jagelló) Ulászló kir. (ur. 1490–1516) idejében Bögözi János főkapitány elnökletével Udvarhelyt tartott 2. nemz-i gyűlésen, összeállított/elfogadott törvénygyűjtemény, mely összefoglalta a székely nemz. hagyományos törv-eit, meghatározta perrendtartását. A bíróság 17 választott (4 primor, 13 lófő) bíróból álló, Udvarhelyt székelő másod folyamodású törvszék látta el az egész →Székelyföld pereit; kimondta a törv-ek szentségét (azon bíró, ki Isten és ország törvényeitől elhajolva, könyörgés vagy ajándék által megnyeretve, részrehajló lenne, számüzessék, minden ingóságai fölprédáltassanak, ingatlan jószágai elvétessenek, s Székelyföldön soha ne lakhassék. Ekként bűnhődjön még az is, ki maradásában vagy visszajövetelében fáradozna, stb.) Székelyföldön a testi büntetést eltörölte, helyette pénzbírságot szabott ki (ilyen a 19. sz. végén sok eu-i orsz-ban nem létezett). – A ~ kimondta a szabad kereskedés elvét, a személy sérthetetlenségét, mely szerint a székelyt bírói ítélet előtt elfogni nem szabad. A birtok és tulajdon védelmében a 3 ft értékű pert is fölebbezhetővé tette a kir-ig. Az erdélyi vajdák hatalmaskodásának megelőzésére kimondta, hogy a Székelyföldre zsoldos sereget vinni sohase szabadjon. – Szabályozta az örökösödés rendjét is, a fekvő jószág, mint katona-népnél a fiakra szállt, a leányok csak kiházasitást kaptak. – 1555. IV. 28: Udvarhelyt a 3. székely nemzeti gyűlés, ősi törvényeiket 88 cikkelybe egybegyűjtve, azt I: (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) teljhatalmú vajdái, Dobó István és Kendi Ferenc megerősítették. A nemz-i jogok és kiváltságok, az emberi és polg-i szabadság és méltóság törvényesítéséve évszázadokkal megelőzte Ny-Eu. orsz-ait. 88

Az erdélyi diaeták végzéseinek nyomdokai és a compilata constitutio után költ articulusok kivonatja. Egybeszedte G[aál] L[ászló] 1–3. köt. Kolozsvár, 1837. – Az erdélyi dieták végzéseinek foglalatja, időszakaszok és tárgyak szerént, Mo-tól lett elválásától kezdve 1526-tól 1691-ig. 1–2. köt. Uo., 1838. – Orbán 1. köt. ~. Pest, 1868. – Jakab–Szádeczky 1994: 230.